A tanulmány a shiprider intézményét vizsgálja a nemzetközi jog tükrében, különös tekintettel a kalózkodás felszámolása érdekében kialakított modell tapasztalataira. A shiprider-megállapodások lényege, hogy egy állam rendészeti tisztje más állam hadihajójára szállva gyakorol joghatóságot, ezzel áthidalva a tengeri bűnözés felszámolását gátló joghatósági akadályokat. Elterjedése először a kábítószer-csempészet elleni fellépéshez volt köthető, azonban a kalózkodás kapcsán ez a megoldás új szintre emelkedett, hiszen az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása alapján nemzetközi erők alkalmazták egy szuverén állam felségvizein, ami precedens nélküli helyzetet teremtett. A tanulmány ezért összeveti a klasszikus és a kalózkodásra szabott modelleket és feltárja a shipriderek alkalmazásával kapcsolatos jogi dilemmákat, úgymint a joghatóság megosztásával kapcsolatos kérdéseket, az emberi jogi aggályokat és a felelősség megosztásának problematikáját. Emellett igyekszik választ találni arra a kérdése, hogy ezen megállapodások alkalmasak-e a joghatósági akadályok hatékony és jogi értelemben is fenntartható áthidalására, és hogy ezen tapasztalatok hasznosíthatók-e a jövőbeni, több szereplőt és több joghatóságot érintő tengeri biztonsági helyzetekben.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány a szubszidiaritás elvét vizsgálja az állam és az önkormányzatok viszonyrendszerében, különös tekintettel a magyarországi önkormányzati reformokra 1990 után és a 2024-2025-ben kibontakozó Versenyképes Járások Programra. Először történeti, filozófiai és jogi aspektusok alapján tárgyalja, hogy a szubszidiaritás mint elv miként alakult ki és milyen elméleti jelentéstartalmai vannak. Másrészt elemzi, hogy az 1990 utáni magyar önkormányzati rendszer, az Ötv., majd a 2010 utáni jogszabályi reformok mennyiben illeszkednek ehhez az elvhez. Végül a Versenyképes Járások Program szerepét mutatja be mint olyan új kezdeményezést, amelyben a térségi együttműködések és a lokális döntési szintek megerősítése révén a szubszidiaritás elemei is visszaköszönnek.

A műhelytanulmány letölthető innen.

This paper examines the establishment and evolving role of the European Public Prosecutor’s Office (EPPO) in safeguarding the financial interests of the European Union. It highlights the crucial challenges the EPPO faces, particularly regarding cybercrime and the cross-border nature of modern offenses involving EU funds and financial interest. In evaluating the added value of the EPPO, the analysis assesses its jurisdictional deficiencies and potential for expansion of competences into areas such as cyber-enabled fraud and related organized crime. The paper underlines the necessity for increased harmonization of substantive criminal laws among Member States to advocate the EPPO’s effectiveness. Finally, it proposes possible reforms to strengthen investigative capacities and asset recovery, positioning the EPPO as a frontline actor in European criminal cooperation.

The working paper is available for download here.

A Citadella átfogó felújításához kapcsolódóan a városképet 1947 óta meghatározó Szabadság-szobor is restaurálásra került. A szobor talapzatát eredetileg elfoglaló szovjet katona helyét az átépítés nyomán egy kőkereszt foglalja el, új értelmezést adva az emlékműnek. A jelen írás a közterületen megjelenő, vallási vonatkozású jelképek néhány alkotmányjogi vonatkozását tárja fel.

A műhelytanulmány letölthető innen.