Az új magyar jogi terminológia szerint a nem-vagyoni kár nem kár. Amennyiben sérelem nem vagyoni értékcsökkenést okoz, akkor sérelemdíjat lehet megállapítani – feltéve, hogy személyiségi jog sérül. Ez a megközelítés eltér sok más jog és a joggazdaságtan megközelítésétől, amely az ilyen sérelmeket is kárnak tekinti. Ugyanakkor nem állítja, hogy minden sérelem kompenzációt kell, hogy maga után vonjon. Az írás azt vizsgálja, hogy a joggazdaságtan – alapvetően a prevencióra fókuszáló – megközelítése szerint milyen indokok szólhatnak amellett, hogy a személyiségi jogsértéseket és a vagyoni károkat külön kezeljük, illetve, hogy a nem-vagyoni sérelmeknek csak egy körét ismerje el megtérítendőnek a polgári jog.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Ebben a rövid írásban az ÁKR lektorálása során szerzett tapasztalataimról referálok. Elsőként a lektorok feladatait mutatom be általánosságban, majd a fordítás egyenértékűségének kérdését tárgyalom. Végül példákon keresztül szemléltetem az ÁKR lektorálási szempontjait és kihívásait.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Azon államok számára, akik részesei az 1951. évi Genfi Egyezménynek, nemzetközi jogi kötelezettségük, hogy biztosítsák a visszaküldés és kiutasítás tilalmából fakadó védelmet a menekültek számára. Mindazonáltal, számos alkalommal fordult elő az elv visszás alkalmazása, amellyel az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott. Jelen cikk célja, hogy bemutassa az tilalom határait és kapcsolódási pontjait az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az elmúlt évtizedben világszerte megnövekedett a fegyveres konfliktusok száma, amellyel egyidejűleg drasztikusan megemelkedett a menekültek száma is. Ez a jelenség nagy hatást gyakorolt az Európai Unióra is, minekután 2015-re a menekült kérelmek száma elérte az 1,3 milliót. Ennek eredményeként a politikában és a médiában napi szinten egyre többet hallhattunk a menekült és bevándorló terminusok egymást átfedő hivatkozására. Mivel jogilag e fogalmak más tartalommal bírnak, jelen tanulmány célja tisztázni, hogy a nemzetközi közösség az 1951. évi Genfi Egyezmény szerint kit tekint menekültnek.

A műhelytanulmány letölthető innen.