Fő tartalom átugrása

Pedryc Dorottya Krisztina: Az menekült státusz meghatározása az 1951. évi Genfi Egyezmény szerint. Nr. 2017/5.

Az elmúlt évtizedben világszerte megnövekedett a fegyveres konfliktusok száma, amellyel egyidejűleg drasztikusan megemelkedett a menekültek száma is. Ez a jelenség nagy hatást gyakorolt az Európai Unióra is, minekután 2015-re a menekült kérelmek száma elérte az 1,3 milliót. Ennek eredményeként a politikában és a médiában napi szinten egyre többet hallhattunk a menekült és bevándorló terminusok egymást átfedő hivatkozására. Mivel jogilag e fogalmak más tartalommal bírnak, jelen tanulmány célja tisztázni, hogy a nemzetközi közösség az 1951. évi Genfi Egyezmény szerint kit tekint menekültnek.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4738

Wágner Tamás: Product quality and measures having equivalent effect to quantitative restrictions. Nr. 2017/4.

Product quality is one of the most significant questions for consumers, lawyers as well as the lawmakers. It correlates to several field of law, such as consumer law, environmental law, criminal law and even constitutional law. In case of member states, the European law also regulates this issue. So it is worth taking a look at the topic in order to understand how it can contribute to our daily life. In my essay, I focus on the notion and its relationship with European Consumer Law. Firstly, I analyze the notion, then I try to find the common points with MEQR. My goal is to prove that this issue has a major effect on European Consumer Law, for this reason, I also refer to the case law in order to support my thesis.

The working paper is available for download here.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4926

Wágner Tamás: Előírhatják-e az uniós intézmények idegen állampolgárok letelepítését a tagállamokban? Nr. 2017/3.

A menekültválság, illetve az azzal kapcsolatban elfogadott kvóták nyomán ismét felszínre kerültek a tagállamok, valamint az uniós intézmények közötti ellentétek.

Ugyanis ennek alapján valamennyi tagállam köteles lenne meghatározott számú menekültet befogadni. A döntést számos, főleg közép-európai ország vitatta, ezek közül Magyarország és Szlovákia keresetet nyújtott be az Európai Bíróságon. A tanácsi határozattal szembeni legfőbb érv, hogy ultra vires jellegű: az uniós intézmények túllépik a Szerződésben lefektetett kereteket.

Tanulmányomban arra keresem a választ, hogy az uniós jog alapján elő lehet-e írni a tagállamoknak, hogy akaratuk ellenére idegen állampolgárokat telepítsenek le a területükön. Álláspontom szerint mindezt az alkotmányos identitás, illetve a szuverenitás kérdése felől célszerű megközelíteni. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Európai Unió már több mint egy átlagos nemzetközi szervezet, az uniós intézmények és a tagállamok közötti együttműködés sokkal mélyebb. Éppen ezért a fenti fogalmakat ebben a kontextusban kell megvizsgálni.

Vajon milyen mozgásterük van a tagállamoknak?

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4813

Zoltán Navratyil: VATERSCHAFTSVERMUTUNGEN IM BÜRGERLICHEN GESETZBUCH. Nr. 2017/2.

Das Gesetz V. aus dem Jahr 2013 (BGB) regelt das System der Vaterschaftsvermutungen im Vergleich zur früheren Regelung des Gesetzes IV. aus dem Jahr 1952 (Familienrecht) über die Ehe, Familie und Vormundschaft bezüglich der verwandtschaftlichen Beziehungen aufgrund der Abstammung genauer und übersichtlicher. Im Vergleich: Das BGB behält zum Teil manche Anordnungen des Familienrechtes, schafft zum Teil völlig neue Regeln und leistet zum Teil durch die Veränderung mancher Judikatur neue Anordnungen. Es lohnt sich jedoch die Aufmerksam darauf zu richten, dass aufgrund bestimmter Ereignisse, die im Ausland bereits geschahen, Interpretationsschwierigkeiten vorkommen können, falls hierzulande ähnliche Fälle passieren würden.

Das Arbeitspapier steht hier zum Download zur Verfügung.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4453

Pokol Béla: A jurisztokratikus állam felemelkedése. Nr. 2017/1.

Az utóbbi években több kötet összegző megállapításaként lehetett olvasni, hogy a demokratikus jogállam torzulásaként bírói állam jön létre (Bernd Rüthers) vagy a jogállam totális jogállammá torzul (Varga Zs. András), és én magam is a jurisztokrácia és a demokrácia határvonalán billegő változásokat kritizáltam 2015-ben írt tanulmányaimban. Azóta annyiban eltolódott nézőpontom, hogy konstatálva az Európában és a világ más országaiban is megfigyelhető, alkotmányokba és alkotmánybírósági törvényekbe bevett jurisztokratikus hangsúlyokat – mintegy legalizálva már a kritizáltakat -, kritika mentesebb elemzésem volt a jurisztokratikus kormányforma kategóriájának megfogalmazása az eddigi parlamentáris, prezidenciális és félprezidenciális kormányforma mellett, melyet először épp a  Pázmány Working Papers sorozatában jelentettem meg angol nyelven 2016-ban. Most tágabban mint az egész állami működést (közigazgatást, politikai akaratképzést és bíráskodást) érintő változásokat igyekeztem összefoglalni a demokratikus jogállamot leváltó jurisztokratikus állam felmutatásával. E semleges-konstatáló elemzést nyilván lehet majd a tényszerűség oldaláról vitatni, éppúgy mint a kritikai attitűd középpontba emelésével a létrejött állapotot magát. Mind a két vitatás csak hozzájárulhat az állam, a demokrácia és a jogállam mélyebb megértéséhez, de bízom abban, hogy az itt található semlegesebb-konstatáló elemzés is közelebb visz ehhez.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 5632