Fő tartalom átugrása

Tárnok Balázs: Növekvő tendenciák a felvidéki magyar iskolaválasztásban. Nr. 2016/29.

Amíg 2004 és 2005-ben stabilan 4300 körüli volt a magyar iskolakezdők száma a Felvidéken, addig a 2006 és 2008 közti adatok drasztikus visszaesésről tanúskodnak. Ennek alapján három év alatt, évente 200, összesen pedig több mint 600 magyar iskolakezdővel lett kevesebb a Szlovákiában. 2008-tól stabilizálódott a magyar iskolakezdők száma, és kisebb-nagyobb eltérésekkel 2013-ig maradt 3600 körül ez a szám. 2014-ben az előző évek adataihoz képest kiugró iskolakezdési adatok jelentek meg a hivatalos szlovák statisztikai nyilvántartásban. Ezek szerint mintegy 146 fővel nőtt a felvidéki magyar iskolakezdők száma, 2015-ben pedig további 19 fővel, ami a tavalyi kiugró növekedés fényében is különösen pozitív eredmény. A 2005 és 2008 közti kiugró csökkenést követő, 2013-ig tartó stabilizálódott időszakot követően tehát 2014-ben újra jelentős növekedési pályára állt a felvidéki magyar iskolakezdők száma, amely növekedés bár kisebb mértékben, de 2015-ben tovább folytatódott. Nemsokára nyilvánosak lesznek a 2016. évi szeptemberi iskolakezdés hivatalos adatai. Kérdés, sikerül-e megőrizni, vagy esetleg tovább növelni a magyar elsősök számát a Felvidéken.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 5340

Szabó Endre Győző: Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének egyes kérdéseiről III. Az adatvédelmi hatóságok együttműködése, bírság kiszabása, belső adatvédelmi felelősök szerepe. Nr. 2016/28.

Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. A sorozat harmadik részében az adatvédelmi hatóságok együttműködéséről, a bírság kiszabásának körülményeiről, valamint az adatvédelmi tisztviselők szerepéről és felelősségéről szólunk.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 5034

Szabó Endre Győző: Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének egyes kérdéseiről II. Beépített és alapértelmezett adatvédelem, adatvédelmi incidensek bejelentése. Nr. 2016/27.

Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. A sorozat jelen, második részében két új alapelvet, a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elvét, ezek viszonyát az elszámoltathatóság elvéhez (accountability), valamint az adatvédelmi incidensek bejelentésének kötelezettségét vizsgáljuk.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

 

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 5107

Szabó Endre Győző: Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének egyes kérdéseiről I. Az adathordozhatóság és az adatvédelmi hatásvizsgálat. Nr. 2016/26.

Az Európai Unió jogalkotó szervei 2016-ban a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályozás teljesen új keretét alakították ki. A személyes adatok védelmét szolgáló 2016/679 számú általános rendelet, valamint a bűnügyi adatok kezeléséről és védelméről szóló 680/2016 számú irányelv 2018. május 25-től lesz alkalmazandó. Az általános adatvédelmi rendelet egyes szabályaival több írásban is foglalkozunk. Az első írásban a jogalkotói célokkal és kiemelten az adatok hordozhatóságával (data portability), mint új érintetti jogosultsággal, valamint az előzetes adatvédelmi hatásvizsgálattal foglalkozunk.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 5186

Varga Zs. András: Állam és közigazgatás az Alaptörvényben. Nr. 2016/25.

Az Alaptörvény a rendszerváltozás, a magyar alkotmányos hagyomány, a magyar alkotmányjogi szabályozás és a magyar jogalkalmazói gyakorlat közös, szimbolikus, normatív és politikai metszéspontjában jelent meg alig több mint öt évvel ezelőtt. . Ha tehát az állam – a magyar állam – és a közigazgatás – a magyar állami hatalomgyakorlás – alaptörvényi megjelenését kívánjuk bemutatni, akkor több szempontot kell szemünk előtt tartanunk (normatív, szociológiai, történeti). A többszempontú megközelítés arra enged következtetni, hogy államtudományi – és talán természetjogi értelemben is – az Alaptörvénnyel valósul meg, de legalábbis ekkor fejeződik be a rendszerváltozás.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4925

További cikkeink …