Miksa főherceg és Mária infánsnő frigye (1548) az első állomása volt annak a 17. század második feléig (1666) kitartó házasság sorozatnak, amely Bécs és Madrid között szorosra fűzte a politikai együttműködést. A 16. század derekán lezajlott „osztozkodás” ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai- és a hadi egymásrautaltság, a török és francia kérdés, a katolikus-protestáns ellentétek, továbbá a spanyol trónbetöltés rendje és gyermekáldás alakulása a spanyol ágban az egész 16–17. században viszonylag nagy állandóságot mutató tényezők voltak. Az irodalomban általában vallott és bevett álláspontot – miszerint két, egymástól teljesen független, önálló ágról lehet beszélni – némileg árnyalja a családi összeköttetések intenzivitása és a politikai – sokszor személyes jellegű – együttműködés, mint például a főhercegi pár spanyolországi kormányzósága. Amint az kimutatható, a család ilyetén kötődése a Spanyol Monarchiához a magyar alkotmányfejlődésre is hatással volt. Ezek tükrében a „spanyol” és az „osztrák” jelzőket nyugodtan idéző vagy zárójelbe lehetne tenni. Egy Habsburg-ház, két monarchia…

A műhelytanulmány letölthető innen.

The short working paper looks at the recent Booking.com judgement of the ECJ (C-59/19. Wikingerhof GmbH & Co. KG v Booking.com BV. ECLI:EU:C:2020:950) and after a short introduction to recent problems regarding OTAs, the working paper argues that the ECJ has established a very important principle which might lead to more claims against a dominant travel platform, thereby leading to a possible remedy on the digital travel market via private actions. 

The working paper is available for download here.

A lex Laetoria primér forrásai között Tabula Heracleensis, másként lex Iulia municipalis (vö. FIRA I, 112), a Codex Theodosianus egy textusa (C. Th. 8, 12, 2), tovább a BGU II 378 és a BGU II 611, valamint a P. Oxy. X, 1274 és XVII, 2111 papiruszok szövegei bírnak különös jelentőséggel. Az utóbbi két papirusz vizsgálata a romanista szakirodalomra nem jellemző, egyedül Yan Thomas foglalkozott velük, ő is kizárólag a törvény elnevezésének kérdésével összefüggésben.

A jelen tanulmányban vizsgált P. Oxy. X, 1274 szövege kapcsán érdekes kérdés, hogy a BGU II 378 szövegéhez hasonlóan rekonstruálható-e egy olyan konkrét, egyedi eset, amelynek keretében a lex Laetoriára hivatkozás döntő fontosságú. A papirusz szövege egy özvegyasszony beleegyező nyilatkozatát tartalmazza, amely alapján a dokumentumban megjelölt képviselő az illetékes alexandriai hatóság előtt eljárhat az özvegy, valamint neki az örökhagyóval közös fia mint az örökhagyó örököse nevében. A lex Laetoria említése az örökös kapcsán jelenik meg a szövegben: a törvény hatálya kiterjed az örökösre. A tanulmányban vizsgált kérdés az, hogy ennek a hagyatéki leltár összeállítása, illetve a hagyatéki vagyon értékének megállapítása szempontjából volt-e jelentősége.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány célja, hogy vázlatosan bemutassa a közigazgatási perjog egyes jogintézményeit a hatékonyság szempontjából. Így szól a közigazgatási perjog egységességéről, a közigazgatási jogvitáról, a bíróság döntéshozatali lehetőségeiről ehhez kapcsolódva a mintaperekről. A tanulmány a hatékonyságot szolgáló egyes konkrét jogintézmények közül érinti az az azonnali jogvédelmet és a teljesítési bírságot.

A műhelytanulmány letölthető innen.