Jelen tanulmányban ismertetésre kerül az állampolgársághoz való jog kiemelt szerepe, az állampolgárság megszerzésének alapelvei, valamint a hontalanság esetkörei. A cikk részletes elemzést ad a gyermekhontalanság megelőzése érdekében született nemzetközi jogi dokumentumokat illetően, különös tekintettel az ENSZ és az Európa Tanács égisze alatt keletkezett egyezményekre, valamint bemutatja a gyermekhontalanság megelőzésére szolgáló garanciákat.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az alkotmánybírósági esetjog átláthatóságát és megértését jelentős mértékben megkönnyíti az elvi tételek kiemelése, ezért a német Szövetségi Alkotmánybíróság minden határozata előtt feltünteti az elvi tételeket. Az Alkotmánybíróság a korai gyakorlatában kiemelte a döntései alapjául szolgáló elvi tételeket, az idei évben pedig ismét felmerült az elvi tételek kiemelése szükségességének kérdése. Ez a rövid írás azt mutatja be, hogy mit jelent az elvi tétel fogalma, milyen funkciókkal rendelkezik, és mi következik mindebből az elvi tételek alkotmánybírósági gyakorlatban való kiemelése esetén.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Ez a módszertani írás azokat a közgazdasági fogalmakat, módszereket igyekszik összegyűjteni, és bemutatni, amelyek a jogi munkába, illetve a jog gazdasági elemzésében igazán fontosak lehetnek. Áttekinti a racionális döntések modelljeit, a piaci működés alapelveit, a pénzpiac működését, és a makroökonómia (a gazdaságpolitika) alapjait. Az írást a napjainkban egyre népszerűbb korlátozottracionalitás-modellek bemutatása – és a racionalitás-modellel való kapcsolatnak tárgyalása zárja.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az adóztatási hatalommal bíró állam és az adófizetők viszonya történelmileg egy hierarchikus kapcsolat, amelyben hagyományosan az állam, illetve az államot képviselő adóhatóság rendelkezett többletjogosultságokkal. A modern adórendszerekben a legutóbbi évtizedek jelentős változás következett be és kialakulófélben van egy alapvetően a partnerségen alapuló viszonyrendszer, amely nem a szankcionálással motivál adófizetésre, hanem a segítő, támogató koncepciójával. Az adójogviszony sok évszázados vertikális struktúrája horizontális irányba mozdult el. Az állami adóztatásnak emellett számos egyéb korlátja is van, amely korlátok jogokként jelennek meg adózói oldalon. Rövid értekezésemben ezen korlátokat érintőlegesen megemlítve kívánok rávilágítani az ebben rejlő anomáliákra, különös tekintettel a magyar adóeljárást illetően.

A műhelytanulmány letölthető innen.