Fő tartalom átugrása

Schanda Balázs: A keresztény kultúrán alapuló értékrend szerinti nevelés kérdése. Nr. 2020/16.

A keresztény kultúra védelmének parancsa már 2018-ban, az Alaptörvény hetedik módosításával kapott alkotmányos rangot. 2020 végén az Alaptörvény kilencedik módosítása a gyermekek jogaihoz kapcsolva akként rendelkezik, hogy Magyarország biztosítja a gyermekeknek az ország keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Továbbra sem vallási jellegű előírásról vagy nevelésről van szó, hanem egy adott kulturális hagyományhoz való ragaszkodásról. Ugyanakkor a hagyományon túl az új rendelkezés egy értékrend közvetítését is várja - ennek meghatározása, a keresztény hithez, erkölcshöz és hagyományhoz való viszonya tisztázást igényel. Az írás néhány németországi példát hoz arra, hogy közoktatási-nevelési célok miként jelenhetnek meg alkotmányos szinten.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Hivatkozások

  • Bodnár Zoltán: A kánoni munkajog forrásai és különös alapelvei tekintettel a magyarországi sajátosságokra. Doktori értekezés, PPKE Hittudományi Doktori Iskola, 2021. https://real-phd.mtak.hu/1042/
  • Varga Ádám: A gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga az Alkotmánybíróság gyakorlatában. In: „Ad imaginem et similitudinem nostram”. A PPKE JÁK Könyvei – Tanulmányok 51. Pázmány Press, Budapest, 2024, 747–768. https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/2493
  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4375

Liktor Zoltán Attila: Mégiscsak egy család a kettő? – A Habsburg-ház „két ágának” egysége a 16. század derekán a családi egyezségek és végrendeletek tükrében – és ennek jelentősége a magyar alkotmánytörténet szemszögből. Nr. 2020/15.

Miksa főherceg és Mária infánsnő frigye (1548) az első állomása volt annak a 17. század második feléig (1666) kitartó házasság sorozatnak, amely Bécs és Madrid között szorosra fűzte a politikai együttműködést. A 16. század derekán lezajlott „osztozkodás” ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai- és a hadi egymásrautaltság, a török és francia kérdés, a katolikus-protestáns ellentétek, továbbá a spanyol trónbetöltés rendje és gyermekáldás alakulása a spanyol ágban az egész 16–17. században viszonylag nagy állandóságot mutató tényezők voltak. Az irodalomban általában vallott és bevett álláspontot – miszerint két, egymástól teljesen független, önálló ágról lehet beszélni – némileg árnyalja a családi összeköttetések intenzivitása és a politikai – sokszor személyes jellegű – együttműködés, mint például a főhercegi pár spanyolországi kormányzósága. Amint az kimutatható, a család ilyetén kötődése a Spanyol Monarchiához a magyar alkotmányfejlődésre is hatással volt. Ezek tükrében a „spanyol” és az „osztrák” jelzőket nyugodtan idéző vagy zárójelbe lehetne tenni. Egy Habsburg-ház, két monarchia…

A műhelytanulmány letölthető innen.

Hivatkozások

  • Liktor Zoltán Attila: Pactum Mutuae Successionis (1522). A Habsburg-ház szétválasztása egy „spanyol” és egy „osztrák” ágra? Kísérlet egy félreértés/fogalom tisztázására a brüsszeli szerződés aláírásának 500. évfordulóján. Jogtörténeti Szemle, 20(2), 2022, 22–31. https://doi.org/10.55051/jtsz2022-2p22
  • Liktor Zoltán Attila: De kinek a jussa? A spanyol örökségért folytatott küzdelem a Habsburgok és a Bourbonok között a (jog)források tükrében. Jogtörténeti Szemle, 20(4), 2022 [megjelent 2023], 7–14. https://doi.org/10.55051/jtsz2022-4p7
  • Erdei Evelin – Mikus Dóra: „1723 – A magyar alkotmánytörténet nagy esztendeje” – konferenciabeszámoló. Jogtörténeti Szemle, 21(3), 2023 [megjelent 2024], 81–85. https://doi.org/10.55051/jtsz2023-3p81
  • Heil Kristóf Mihály: „1723 – A magyar alkotmánytörténet nagy esztendeje” – Beszámoló egy konferenciáról. Jogelméleti Szemle, 2023/4 [megjelent 2024], 196–202. https://doi.org/10.59558/jesz.2023.4.196
  • Liktor Zoltán Attila: Párhuzamok a „spanyol” és az „osztrák” Habsburgok kormányzásában a 16. században. Jogtörténeti Szemle, 23(1), 2025, 65–72. https://doi.org/10.55051/jtsz2025-1p65
  • Ujj Zoltán: A diplomácia iskolája Miksa főherceg V. Károly német-római császár udvarában (1544–1548). Külügyi Műhely, 5(1–2), 2023, 342–362. https://doi.org/10.36817/km.2023.1-2.16
  • Készítés ideje:
  • Találatok: 3872

Szilágyi Pál: A new nail in the coffin: the Booking.com judgement of 2020. Nr. 2020/14.

The short working paper looks at the recent Booking.com judgement of the ECJ (C-59/19. Wikingerhof GmbH & Co. KG v Booking.com BV. ECLI:EU:C:2020:950) and after a short introduction to recent problems regarding OTAs, the working paper argues that the ECJ has established a very important principle which might lead to more claims against a dominant travel platform, thereby leading to a possible remedy on the digital travel market via private actions. 

The working paper is available for download here.

 
  • Készítés ideje:
  • Találatok: 4409

Erdődy János: A P. OXY. X, 1274 ÉS A LEX LAETORIA. Nr. 2020/13.

A lex Laetoria primér forrásai között Tabula Heracleensis, másként lex Iulia municipalis (vö. FIRA I, 112), a Codex Theodosianus egy textusa (C. Th. 8, 12, 2), tovább a BGU II 378 és a BGU II 611, valamint a P. Oxy. X, 1274 és XVII, 2111 papiruszok szövegei bírnak különös jelentőséggel. Az utóbbi két papirusz vizsgálata a romanista szakirodalomra nem jellemző, egyedül Yan Thomas foglalkozott velük, ő is kizárólag a törvény elnevezésének kérdésével összefüggésben.

A jelen tanulmányban vizsgált P. Oxy. X, 1274 szövege kapcsán érdekes kérdés, hogy a BGU II 378 szövegéhez hasonlóan rekonstruálható-e egy olyan konkrét, egyedi eset, amelynek keretében a lex Laetoriára hivatkozás döntő fontosságú. A papirusz szövege egy özvegyasszony beleegyező nyilatkozatát tartalmazza, amely alapján a dokumentumban megjelölt képviselő az illetékes alexandriai hatóság előtt eljárhat az özvegy, valamint neki az örökhagyóval közös fia mint az örökhagyó örököse nevében. A lex Laetoria említése az örökös kapcsán jelenik meg a szövegben: a törvény hatálya kiterjed az örökösre. A tanulmányban vizsgált kérdés az, hogy ennek a hagyatéki leltár összeállítása, illetve a hagyatéki vagyon értékének megállapítása szempontjából volt-e jelentősége.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 3769

Balogh-Békesi Nóra: A hatékony jogvédelem egyes garanciái a közigazgatási perjogban. Nr. 2020/12.

A tanulmány célja, hogy vázlatosan bemutassa a közigazgatási perjog egyes jogintézményeit a hatékonyság szempontjából. Így szól a közigazgatási perjog egységességéről, a közigazgatási jogvitáról, a bíróság döntéshozatali lehetőségeiről ehhez kapcsolódva a mintaperekről. A tanulmány a hatékonyságot szolgáló egyes konkrét jogintézmények közül érinti az az azonnali jogvédelmet és a teljesítési bírságot.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Hivatkozások

  • Készítés ideje:
  • Találatok: 3857