The artificial intelligence in the functioning of modern societies is analysed in ontological cathegories based on the ontology of Nicolai Hartmann. By the enhanced artifial intelligence was not modified the hierarchy of the layers of being till now and machine intelligence can be seen as the enhancing of the special human forces. But if the autonom artificial intelligence could be self-organised in a digital platform completely in the future, then as a new evolutionary layer of being could be grasped theoretically. Its distinction from the exisiting layers of being would consist in the fact that this new layer could function without the substructure of the biological and mental entities, and that this new layer of being could intertwine with the physical being layer alone.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének alapvető kötelessége.” (R) cikk (4) bekezdés) Az Alaptörvény nem a keresztény vallás, és nem is általában a keresztény kultúra mellett kötelezi el a magyar államot, hanem kifejezetten Magyarország kultúrájának, mint keresztény kultúrának a védelemét rendeli el. Az alkotmányozói cél kétségkívül az volt, erőteljesebb hangsúlyt és védelmet adjon az ország kulturális identitásának, azaz többletet a Nemzeti hitvallásban felhívott keresztény örökséghez képest.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A Nejvyšší soud České republiky (Cseh Köztársaság) által 2014. augusztus 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – az ún. Marie Matoušková ügy(ben) – eredményeként indult eljárásban az Európai Unió Bírósága az európai öröklési rendelet   tárgyi hatálya körében végzett jogértelmezést. A jogértelmezés három esetkört foglalt magába: 1.) az öröklési eljárás során az örökösök között létrejött hagyaték felosztására irányuló egyezség minősítését, 2.) az öröklésre vonatkozó intézkedések meghatározását, 3.) az öröklési és végintézkedési képesség mint a természetes személyek személyi állapotával összefüggő kérdés minősítését.
Az EuB által a Matoušková ügyben végzett jogértelmezés valódi jelentősége a Brüsszel-II.a rendelet  és az európai öröklési rendelet tárgyi hatályának elhatárolása. A műhelytanulmány célja a C-404/14. sz. ügy részletes bemutatása révén a két jogforrás körében felmerült ütközőpontok feltárása.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A római jog kutatásában és oktatásában gyakran találkozunk azzal a kérdéssel, hogy mit jelentett pontosan a klasszikus jogászok számára a ius naturale mint normarendszer; milyen jelentőséggel bírt a mindennapi döntéshozatalban, továbbá mi volt a pontos tartalma, illetve miként is hivatkoztak rá a klasszikusok. A cél tehát a ius naturale helyének feltárása a klasszikus jogászok gondolkodásában. Ennek során az első lépés az ulpianusi summa diviso körében való elhelyezés, majd ezt követheti a meghatározást adó forrásszöveg elemzése, az egyes, kardinális jelentőségű szövegelemek etimológiájának vázlatos feltárása. Gyakran felmerülő hivatkozás a ius naturalénak a ius gentiummal való azonosság – az ezzel kapcsolatos megállapítások azonban óvatosságra intenek eme ekvivalencia általános érvényű kinyilvánítása kapcsán.

A műhelytanulmány letölthető innen.