Az Alaptörvény hetedik módosításának 8. cikke a bírói jogértelmezés szabályát, az Alaptörvény 28. cikkét módosítja. A módosítás nem új értelmezési szempontot határoz meg, hanem csak az egyik eddig is meglévő szempontot, a jogszabályok céljának megállapításához nyújt segítséget. Nem írja felül azt az eddigi szabályt, hogy az értelmezés során nem csak a jogszabályok céljára, hanem azoknak az Alaptörvénnyel való összhangjára is figyelemmel kell lenni. Szintén nem változtat az értelmezés utólagos (verifikáló) szabályán, miszerint annak eredménye nem állhat ellentétben a józan ésszel, a közjóval, illetve nem lehet erkölcstelen vagy gazdaságtalan. Elvi kérdésként merül viszont fel, hogy az új szabály textualista vagy originalista módszerre utal-e. Mindkét eset további megválaszolandó elvi és gyakorlati kérdésekhez vezet.

A műhelytanulmány letölthető innen.

The artificial intelligence in the functioning of modern societies is analysed in ontological cathegories based on the ontology of Nicolai Hartmann. By the enhanced artifial intelligence was not modified the hierarchy of the layers of being till now and machine intelligence can be seen as the enhancing of the special human forces. But if the autonom artificial intelligence could be self-organised in a digital platform completely in the future, then as a new evolutionary layer of being could be grasped theoretically. Its distinction from the exisiting layers of being would consist in the fact that this new layer could function without the substructure of the biological and mental entities, and that this new layer of being could intertwine with the physical being layer alone.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Alaptörvény hetedik módosítása szerint „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének alapvető kötelessége.” (R) cikk (4) bekezdés) Az Alaptörvény nem a keresztény vallás, és nem is általában a keresztény kultúra mellett kötelezi el a magyar államot, hanem kifejezetten Magyarország kultúrájának, mint keresztény kultúrának a védelemét rendeli el. Az alkotmányozói cél kétségkívül az volt, erőteljesebb hangsúlyt és védelmet adjon az ország kulturális identitásának, azaz többletet a Nemzeti hitvallásban felhívott keresztény örökséghez képest.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A Nejvyšší soud České republiky (Cseh Köztársaság) által 2014. augusztus 25-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – az ún. Marie Matoušková ügy(ben) – eredményeként indult eljárásban az Európai Unió Bírósága az európai öröklési rendelet   tárgyi hatálya körében végzett jogértelmezést. A jogértelmezés három esetkört foglalt magába: 1.) az öröklési eljárás során az örökösök között létrejött hagyaték felosztására irányuló egyezség minősítését, 2.) az öröklésre vonatkozó intézkedések meghatározását, 3.) az öröklési és végintézkedési képesség mint a természetes személyek személyi állapotával összefüggő kérdés minősítését.
Az EuB által a Matoušková ügyben végzett jogértelmezés valódi jelentősége a Brüsszel-II.a rendelet  és az európai öröklési rendelet tárgyi hatályának elhatárolása. A műhelytanulmány célja a C-404/14. sz. ügy részletes bemutatása révén a két jogforrás körében felmerült ütközőpontok feltárása.

A műhelytanulmány letölthető innen.