Liktor Zoltán Attila: Mégiscsak egy család a kettő? – A Habsburg-ház „két ágának” egysége a 16. század derekán a családi egyezségek és végrendeletek tükrében – és ennek jelentősége a magyar alkotmánytörténet szemszögből. Nr. 2020/15.
Miksa főherceg és Mária infánsnő frigye (1548) az első állomása volt annak a 17. század második feléig (1666) kitartó házasság sorozatnak, amely Bécs és Madrid között szorosra fűzte a politikai együttműködést. A 16. század derekán lezajlott „osztozkodás” ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai- és a hadi egymásrautaltság, a török és francia kérdés, a katolikus-protestáns ellentétek, továbbá a spanyol trónbetöltés rendje és gyermekáldás alakulása a spanyol ágban az egész 16–17. században viszonylag nagy állandóságot mutató tényezők voltak. Az irodalomban általában vallott és bevett álláspontot – miszerint két, egymástól teljesen független, önálló ágról lehet beszélni – némileg árnyalja a családi összeköttetések intenzivitása és a politikai – sokszor személyes jellegű – együttműködés, mint például a főhercegi pár spanyolországi kormányzósága. Amint az kimutatható, a család ilyetén kötődése a Spanyol Monarchiához a magyar alkotmányfejlődésre is hatással volt. Ezek tükrében a „spanyol” és az „osztrák” jelzőket nyugodtan idéző vagy zárójelbe lehetne tenni. Egy Habsburg-ház, két monarchia…
- Készítés ideje:
- Találatok: 3265