Fő tartalom átugrása

Nikolett HŐS: Algorithmic Wage-Setting in the Gig Economy: Transparency, Fairness, and the Limits of Algorithmic Accountability. Nr. 2025/17.

Algorithmic wage-setting - the use of data-driven, automated systems to determine pay - has become one of the defining and most controversial features of the platform economy in recent years. This paper examines how algorithmic pricing mechanisms, originally designed as a neutral market instrument to optimize market efficiency, are transforming the structure of income, fairness, and accountability in digitally mediated labour markets. It argues that while algorithmic price and pay determination offers efficiency and flexibility for platforms and, at times, convenience for workers, it also raises complex legal and ethical questions about transparency, autonomy, and distributive justice. The paper takes a deliberately balanced approach, instead of framing platform workers as passive victims of automation, it situates algorithmic pay-setting within the broader interplay of innovation, regulatory design, and labour governance. The paper cautions against equating all algorithmic wage-setting with exploitation, noting that price differentiation is a long-recognized economic practice that becomes problematic only when it relies on opaque or discriminatory data inputs. Yet, the paper also notes that transparency, disclosure obligations must be balanced against operational feasibility and market dynamics. In its second part, the paper explores how existing and emerging regulatory frameworks respond to the challenges of this form of algorithmic management. In the European Union, the General Data Protection Regulation (GDPR), the Platform Work Directive (2024/2831), and the Artificial Intelligence Act (2024/1689) collectively establish a new regime of digital transparency and human oversight over automated decision-making. In particular, the article examines how these legal instruments codify and extend above all the right to explanation to platform workers, requiring platforms to provide meaningful information on how algorithms determine pay and ultimately force us to rethink the human factor in employment related decision-making.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 49

Halász Zsolt: Kriptoeszközök a számvitelben és a társas vállalkozások jövedelemadóztatásában. Nr. 2025/16.

A kriptoeszközök adójogi kezelésének szabályozása viszonylag kialakult a magánszemélyek jövedelemadózásának szabályozásában. Ezzel szemben a társas vállalkozások és egyéb szervezetek esetében nem, hogy kialakulatlan, hanem lényegében nem is létezik a hazai szabályozásban. A társas vállalkozások esetében a jövedelemadóztatás kulcsa és kiindulópontja a számviteli nyilvántartás, amelynek hazai és nemzetközi szabályozása is több ponton eltér egymástól. Jelen tanulmány célja e szabályozási hiányosságokkal erőteljesen terhelt témakörben feltárni azon kapaszkodókat, amelyek az adóztatás során elméleti és gyakorlati szempontból is kijelölik a helyes jogalkalmazás rögös útját.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 78

Halász Zsolt: Az elosztott főkönyvi technológián nyilvántartott (DLT) értékpapírok szabályozása a német és svájci jogban. Nr. 2025/15.

Az adatok, köztük a pénzügyi információk biztonságos nyilvántartását szolgáló technológiai újítások jogintézményeink változását, fejlődését is lehetővé, illetve szükségessé teszik. Az elosztott főkönyvi technológia alkalmazásának leginkább közismert területe a kriptoeszközök világa, azonban e technológia ezek mellett is számos más területen, így akár az értékpapírjog világában is alkalmazható. Az értékpapírokat a jog mindeddig kinyomtatott okiratként vagy dematerializált értékpapírként szabályozta, az elosztott főkönyvi technológia megjelenése azonban egy újfajta értékpapír, az elosztott főkönyvi technológián alapuló értékpapír megjelenését is lehetővé tette. Ilyen értékpapír kibocsátására a magyar szabályozás alapján még nincs lehetőség, Németország és Svájc azonban már megalkotta azon szabályozási kereteket, amelyek ezt lehetővé teszik. A német és a svájci szabályozás bár ugyanazt a cél szolgálja, de egymástól sok tekintetben eltér. Jelen tanulmány célja e két új szabályrendszer elemzése, amellyel a szerző szándékai szerint hozzá tud járulni a leendő hazai szabályozási keretek kialakításához.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 76

Veres Zoltán: A szubszidiaritás, mint az állami és önkormányzatok viszonyrendszerének egyik vezéreleme. Nr. 2025/13.

A tanulmány a szubszidiaritás elvét vizsgálja az állam és az önkormányzatok viszonyrendszerében, különös tekintettel a magyarországi önkormányzati reformokra 1990 után és a 2024-2025-ben kibontakozó Versenyképes Járások Programra. Először történeti, filozófiai és jogi aspektusok alapján tárgyalja, hogy a szubszidiaritás mint elv miként alakult ki és milyen elméleti jelentéstartalmai vannak. Másrészt elemzi, hogy az 1990 utáni magyar önkormányzati rendszer, az Ötv., majd a 2010 utáni jogszabályi reformok mennyiben illeszkednek ehhez az elvhez. Végül a Versenyképes Járások Program szerepét mutatja be mint olyan új kezdeményezést, amelyben a térségi együttműködések és a lokális döntési szintek megerősítése révén a szubszidiaritás elemei is visszaköszönnek.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 310

Kata Németh: The current developments in European criminal cooperation - present and future potential competences of the European Public Prosecutor's Office- Nr. 2025/12.

This paper examines the establishment and evolving role of the European Public Prosecutor’s Office (EPPO) in safeguarding the financial interests of the European Union. It highlights the crucial challenges the EPPO faces, particularly regarding cybercrime and the cross-border nature of modern offenses involving EU funds and financial interest. In evaluating the added value of the EPPO, the analysis assesses its jurisdictional deficiencies and potential for expansion of competences into areas such as cyber-enabled fraud and related organized crime. The paper underlines the necessity for increased harmonization of substantive criminal laws among Member States to advocate the EPPO’s effectiveness. Finally, it proposes possible reforms to strengthen investigative capacities and asset recovery, positioning the EPPO as a frontline actor in European criminal cooperation.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 569