Tihamér TÓTH: Workers and Competition Rules - with a focus on the challenges of the gig-economy. Nr. 2021/16.

The unprecedented space of technological development and digitalization is reshaping many industries and is creating new markets. Platform work creates new opportunities for individuals and businesses, but also presents regulatory challenges. Some of them emerge as gatekeepers of the digital economy. Questions are asked whether antitrust is apt to the task to deal with the complexity and space of these changes. The paper explores the question whether the traditional antitrust concept of an undertaking can provide a meaningful basis to understand and evaluate the developments in digital platform markets. Selling one’s labour to another entity on a lasting basis and for remuneration is a sort of economic activity, which, like any other economic activity, could fall, at least in theory, under the scrutiny of competition rules. The same applies to platform related work in the digital economy. Yet, once a person becomes an employee, agreements with other employees or their organizations on the one hand, and agreements between employer and employee, on the other, are, as a rule, immune from competition rules. The same would not apply to platform workers who would be considered as undertakings. This could make various co-ordinations connected to a platform anti-competitive and even unlawful.

The Commission’s draft guidelines, even if they do not expressly legitimise collective agreements among platform workers as such, are a welcome development to clarify that the EU competition authority when will abstain from investigating such agreements. The paper does not advocate that agreements between either employees or self-employed gig-workers seeking to secure a fair income should be condemned at the outset. What is important that that we should have the same regulatory approach, regardless whether labour law (miss)classifies these individuals as employees or non-employees. From this point of you, the CJEU’s ruling on the Dutch musicians sets a good precedent: self-employed musicians should be regulated the same way as employed musicians if the characteristics of their work is almost identical. The same regulation, the level playing field can be either an exemption from competition rules or a subordination to those rules. Both outcomes are acceptable from a fairness point of view. The unfavourable result would be treating these two categories differently just because of the different title of their contracts.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 632

Liktor Attila: A Magyar Királyságért az oszmán hódítás árnyékában folytatott Habsburg-Jagelló párharc margójára. Nr. 2021/15

Miközben a 15–16. század fordulóján a Jagellók uralta Közép-Európa (Magyar Királyság, Cseh Királyság, Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség) vállvetve azért küzd, hogy megállítsák a (nyugati) kereszténységet létében fenyegető oszmán hódítást, addig Habsburg I. Miksa uralkodása alatt a német birodalmi (császári) politika mindent megtesz, hogy egyenetlenséget szítson közöttük, megbontsa a Jagellók szoros kapcsolatát, leválassza egymásról azokat, felhasználva hozzá hol a moszkvai fejedelmeket, hol a Német Lovagrendet, hol pedig az oszmán fenyegetést. Miközben a magyarság – akkor már vagy másfélszáz esztendeje – arra áldozza vérét és minden erőforrását, hogy megvédje önmagát és az európai kereszténységet az oszmán hódítástól, addig a felemelkedő (nyugat-)európai (nemzetközi) finánctőke Mohács előtt kifosztja az országot. Európa erkölcsi válságba süllyedt a 16. század elején, Szent Péter trónján a nemzetközi bankárvilág egyik emblematikus alakja, Giovanni de’Medici herceg ült, a fiatal Habsburg V. Károly császár pedig képtelen úrrá lenni a németországi eseményeken, és nem tudja megfékezni Luther Márton fellépésének következményét, a nyugati kereszténység szétszakadását. A Jagellók a keleti (déli) és nyugati irányból érkező nyomás csökkentése érdekében azt a kiútkeresét választják, hogy egyezkedni kezdenek a Habsburgokkal. A bécsi kongresszus (1515) és a worms-i birodalmi gyűlés (1521) olyan geopolitikai és geostratégiai megállapodások, amelyek az egész közép-európai térség sorsát évszázadokra meghatározó „deal”-nek bizonyultak, és óriási szerepük volt a Mohácshoz vezető folyamatban, hiszen a Habsburgok az oszmánokkal szemben megígért segítséget nem adták meg a szükség óráján. Jelen tanulmány e két kiemelkedő állomásnak a jelentőségét kívánja elemzés tárgyává tenni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 638

Szilágyi Pál: Versenyjogi bírósági antitröszt gyakorlat Magyarországon – 2020. Nr. 2021/14.

Az alábbi rövid tanulmány bemutatja a 2020-as év versenyjogi fejleményeit a magyar bíróságok gyakorlatában, magánérdekű jogvitákban.[1] A kevés ügy 2020-ban jelentős jogfejlesztő eredménnyel nem járt, illetve továbbra is fennáll az a jelentősnek is nevezhető probléma, hogy a bíróságok több esetben még jelentős jogértelmezési akadályokat látnak maguk előtt, egyértelműnek mondható jogszabályi rendelkezések ellenére is. A hatékony és elterjedt magánjogi jogérvényesítés – a joggyakorlat áttekintését követően – még mindig jelentős akadályokba ütközik, amelyen a bírósági szervezetrendszer ilyen irányú képzésével is lehetne javítani.

A műhelytanulmány letölthető innen.

 [1] A tanulmány a nyilvánosan 2021. január 31-ig közzétett azon 2020-ban hozott ítéleteket elemzi, amelyekben a bírósági előtt versenyjogi jogsértésekre hivatkoztak a felek. Az egyes ügyekben mindig a legmagasabb fokú bíróság által hozott ítélet képezte az elemzés végső elemét.

 

  • Találatok: 669

Halász Zsolt: A keskeny nyomtávolságú vasutak szabályozásának problématérképe. Nr. 2021/13.

A keskeny nyomtávolságú vasutak működésének szabályozása hosszú ideje mostohagyermekként kezelt területe a hazai vasúti jogi szabályrendszernek. Külső szemlélő számára a keskeny nyomtávolságú vasutak nem sokban – pusztán a pályát alkotó sínek – egymástól mért távolságában különböznek a nagy (normál nyomtávolságú) vasutaktól. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb, hiszen könnyen belátható, hogy a működésben rejlő kockázatok egészen mások egy legfeljebb 20 km/óra sebességgel közlekedő keskeny nyomtávolságú kisvonat és egy InterCity vagy egy TGV esetén. Jelen dolgozat célja azon szabályozási témakörök számbavétele, amelyeknek a keskeny nyomtávolságú vasutaknak meg kell felelniük, illetve azon szabályozási problémakörök feltárása, amelyek nem adnak adekvát válaszokat ezen közlekedési eszközök működéséből fakadó kockázatokra. E kérdésekre koncepcionális szabályozási javaslatokat is megfogalmazunk.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Találatok: 753

Dániel GYULAY: The legal history of the duality of honor concept - with particular regard to constitutional requirements. Nr. 2021/12

In the judicial practice of defamation and slander, the double perception of honor prevails. In the context of the factuality, the judicial practice insists on an own concept of honor, despite of the predominancy of constitutional requirements. However, this perception in the significant part of the manifestations does not agree with the concept of honor of the protected legal interest. The Supreme Court confirmed this duality in a number of decisions, emphasizing that the allegement (rumor etc.) from the criminal act, the contention must be examined in itself and not in a fundamental right relation (Judicial Decision No. 2013.8.204). In my view, besides that the legal practice attributes two kinds of meanings to the concept, other concerns can also be highlighted with this approach.

The working paper is available for download here.

  • Találatok: 703