Az embernek természetes igénye, hogy részt vehessen azokban a döntéshozatali folyamatokban, amelyek a szűkebb vagy tágabb környezetét érintik. E jogok hatékony érvényesítéséhez számtalan információra van szükség, a környezeti elemekre vonatkozó tényleges adatoktól kezdve egészen az ügyfeleket megillető eljárási jogosultságok tartalmának pontos ismeretéig. A környezet és a környezetvédelem fogalmának értelmezését, valamint szabályozásának rövid történeti áttekintését követően jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy miként lehet környezetvédelmi tárgyú közigazgatási hatósági ügyekben érintettként részt venni, és abban a környezetvédelem alakulását hatékonyan formálni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az opt-out elven szerveződő csoportos jogérvényesítés nélkül nem várható, hogy sor kerüljön a fogyasztók érdekeit védő versenyjogi kártérítési perekre. A külföldi és magyar tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kollektív jogérvényesítés többi formája nem kínál hatékony megoldást, aminek hiányában a jogsértés révén megjelenő jogosulatlan gazdagodás igazságtalanul a jogsértőnél maradhat. Egy adott szakterületért felelős hatóságok ugyan alapvetően képesek a közérdekkel ellenétes, csoportos jogokat sértő megatartásokkal szemben fellépni, azokat a jövőre nézve megszüntetni, szankcionálni, de a jogsértő által megszerzett anyagi előnyt főszabályként nem feladatuk a sérelmet szenvedettekhez visszajuttatniuk. Egy tíz évvel ezelőtt publikált tanulmányomban is úgy véltem, hogy az amerikai csoportos per szabályainak átvétele a magyar perjogi rendszerben nem vezetne olyan rendszer szintű, dogmatikusan kezelhetetlen problémákhoz, amelytől az európai politika- és jogformálók tartanak. Az USA-ban az elmúlt évtizedekben előfordult visszaélések a jogszabályi szigorítások és a gyakorlat változása miatt jelentősen visszaszorultak. A visszaélés szerű megaperektől való félelem azért is megalapozatlan, mert éppen az eltérő kapcsolódó perjogi szabályaink (pl. költségviselés, ügyvédi munkadíj, bizonyítási eljárás, nagyvállalat ellenes esküdtszékek és büntető kártérítés hiánya) jelentősen csökkentik az alaptalan keresetek előterjesztésének rizikóját, nem is szólva arról, hogy a gazdaság kisebb mérete miatt az alperesek kártérítési kitettsége sem fogja átlépni az ésszerűség határiat. Az EU Bíróságának a német kollektív igényérvényesítési szabályozás kapcsán született friss ítélete alapján is szükséges a polgári perrendtartás módosítása.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az ingatlan bérbeadás a gazdasági élet egyik leggyakrabban előforduló ügylettípusa, az ezen ügylettípushoz kapcsolódó áfa kezelés ezáltal kiemelt jelentőséggel bír. Az ingatlan bérbeadás főszabály szerint mentes az áfa fizetési kötelezettség alól, ugyanakkor számos olyan bérbeadás jellegű szolgáltatásnyújtással találkozhatunk, amely a bérbeadás határterületén helyezkedik el. Ebből kifolyólag a helyes áfa szempontú minősítés elengedhetetlen, mivel a bérbeadásnak nem minősülő ügyletek adókezelésére nem az adómentesség, hanem az általános szabályok vonatkoznak.

A jelen tanulmányban az ingatlan bérbeadás kapcsán felmerülő egyes áfa vonatkozású kérdéseket vizsgálom meg, figyelemmel arra, hogy e témakör kapcsán számos értelmezési nehézség merül fel, illetve az ingatlan bérbeadást érintő kérdésekkel az Európai Bíróság is több alkalommal foglalkozott.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az EU versenyjogi szabályainak megsértéséből eredő fogyasztói károk magánjogi úton való megtérítése az elmúlt években a viták homlokterében áll. A vita közelmúltbeli fontos kérdésévél vált az, hogy a köz- és magánszféra kikényszerítési erőfeszítéseinek keveredése javíthatja-e a fogyasztók kártalanításának hatékonyságát.

Magyarországon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jogának megsértése miatti fogyasztói kártalanítást szorgalmazza a Gazdasági Versenyhivatal, amely jelentős eredményeket ért el a fogyasztók közvetlen javára e tekintetben.

Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, hogy az ún. addiktív (addictive by design) sötét mintázatok („ASM”) jogellenesnek tekinthetők-e a magyar polgári jog rendszerében, és jogalapot jelenthetnek-e a fogyasztók vagyoni vagy nem vagyoni kárainak megtérítéséhez.

A hiper-lebilincselő sötét mintázat1 egy addiktív kialakítású digitális interfész: a big data és egy vagy több viselkedési jellemző elemzése segítségével több időt töltenek a felhasználók a szolgáltatással való interakcióval. A túlzottan lebilincselő sötét mintázatok az ún. hypernudge formái, és rendkívül elterjedtek az interneten, különösen a tartalommegosztó platformokon. Lényegük, hogy kiaknázzák a dopamin ciklust, csökkentik a felhasználók autonómiáját, amelynek következtében további (elsősorban mentális) egészségkárosító hatásokkal járhatnak.

Jelen tanulmányban az ASM-ket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerint (i) meg nem engedett befolyásolásként, vagy (ii) az 5. cikk szerinti általános teszt alapján jogellenes magatartásként veszem figyelembe.

A műhelytanulmány letölthető innen.