Pázmány Law Working Papers

Pázmány Law Working Papers

Szilágyi Pál: How to define relevant markets in the tourism sector?. Nr. 2017/17.

One of the sectors that gets a lot of attention recently is the travel industry. This is mainly due to the emergence of online travel agencies, like Booking.com or Expedia and the increase of their power. Most of the issues that are relevant to the discussion are not new in competition law, most-favoured nation clauses, two-sided platforms, oligopolistic interdependence, etc. are all well-known issues. The nature of the distribution network and models is, however, undergoing a lot of change and at some points, the approach of competition authorities seems to be wrong. It is widely known that a key issue in competition assessments is the definition of the relevant market. This is a make or break issue for well-known reasons.[1]

The working paper is available for download here.

[1] See e.g. Carlton, Dennis W.: Market Definition: Use and Abuse. Competition Policy International, 3/1. 3., Baker, Jonathan B.: Market Definition: An Analytical Overview. Antitrust Law Journal, 74/1. 129., Townley, Christopher: The Relevant Market: An Acceptable Limit to Competition Analysis? SSRN eLibrary. Link: http://ssrn.com/paper=1894815.

Szilágyi Pál: The evaluation of the Hungarian sector inquiry in the online travel market. Nr. 2017/16.

Recently there is increased focus on the travel markets.[1] The Hungarian Competition Authority carried out a market analysis on the market of online hotel bookings. The final report was adopted in May 2016.[2] In this article, we will first give a detailed overview of the report and after that offer some comments on it.

The working paper is available for download here.

[1] See e.g. Szilágyi, Pál: Travel markets and competition law. PLWP 2017/14. Link: http://www.plwp.eu/files/2017-14_Szilagyi.

[2] In Hungarian see here: Gazdasági Versenyhivatal: Végleges jelentés az online szálláshelyfoglalás piacán lefolytatott ágazati vizsgálatról. (2016).

Wágner Tamás: A bányajáradékok és a szelektivitás kritériuma, avagy a MOL állami támogatásának ügye. Nr. 2017/15.

Az eset jól jellemzi az állami támogatások jogának, illetve a szelektivitás kritériumának bonyolultságát. Mielott az elemzésre rátérnénk, érdemes egy rövid kitekintést tenni az uniós jog e területén, hogy jobban megértsük az ügy hátterét. Így kezdjünk is hozzá!
Az állami támogatással kapcsolatos politika az egyik legfontosabb, de leginkább vitatott terület ma Európában. Köztudott, hogy a szabad verseny és a torzítatlan piac elvei a legfontosabbak az Európai Unióban. Így legitim célnak tunik, hogy a tagállamok által nyújtott támogatásokat ellenorzik. Ugyanakkor mindez egyedi vonása az uniós versenypolitikának: csak az EFTA-nak van hasonló szupranacionális rendszere. Éppen ezért azt mondhatjuk, hogy ez egy ritka szabályozás, még szövetségi államokban is: az USA-ban sem létezik ehhez hasonló mechanizmus,
Így rögtön adódik a kérdés: miért kell mindezt uniós szinten rendezni? Ugyanis a fejlesztéspolitika a tagállamok szempontjából meghatározó és rendszerint a kormányok határozzák meg, hogy a gazdaság mely területe szorul támogatásra.
A tanulmány a híres magyar vonatkozású MOL állami támogatási ügyet elemzi.

 

A műhelytanulmány letölthető innen.

Béla Pokol: Der juristokratische Staat (Entstehung, Aspekte, Verzerrungen und Möglichkeiten zur Sublimierung). Nr. 2017/13.

Die Verrechlichung der Politk wurde schon sehr früh von Otto Kirchheimer aufgeworfen und in den letzten Jahrzehten hat die Diskussion darüber immer neulich aufgeflammt. Die Analysen erweiterten diese Erscheinung und schon auch die gegenseitige Durchdringung der Politik und des Rechts wurde behauptet. Daneben haben die Analysen über die zunehmenden Kompetenzen der Verfassungsgerichte dazu gefürt, um behaupten zu haben, dass es sich hier um die Umwandlung des Rechtsstaates zum Richterstaates handelt (Bernd Rüthers) und die staatliche Regierung schon auf die Richter basiert sind (Alec Sweet Stone). In dieser Schrift möchte ich diese Gedankenrichtung aufnehmen und in einer ausführlichen Analysen versuche ich es, die Entstehung, die Aspekte und die Verzerrungen der immer mehr auf juristische Argumentation basierte Typ des Staates offenzulegen. Ich benutze für seine Benennng den Name von juristokratische Staat und nicht “Richterstaat”, damit die neutrale Beschreibungsweise nicht sofort mit kritischen Obertonen zu vermischen.
 

További cikkeink...

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi Kar

1088 Budapest, Szentkirályi u. 28.