A globális elköteleződést megkövetelő Fenntartható Fejlődési Célok implementálási időszaka 2015 és 2030 közé esik, így bár még látszólag van idő a megvalósításra, különös fontossággal bír az ENSZ által a kitűzött célok realizálásáról szóló 2019-es jelentés. A tanulmány egyrészt a jelentés alapján kívánja ismertetni az implementálás aktuális helyzetét, továbbá az célokat érintő változásokat, kihívásokat, esetleges megoldási lehetőségeket. Másrészt, az előbb említett törekvés kontextusba helyezése érdekében megvizsgáljuk a Fenntartható Fejlődési Célok rendszerét, mint a nemzetközi jog soft law dokumentumát, illetve annak jelentőségét, integrálódását és kapcsolódási pontjait más, soft, illetve hard law nemzetközi dokumentumokkal, annak érdekében, hogy komplex képet kapjunk a realizálás aktuális állásáról és beazonosítsuk a célok által érintett területek legkiemelkedőbb instrumentumait.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Lex Laetoria as a piece of Roman legislation from around 200 BC ordered that adults under the age of 25, the so-called minores, while having full capacity, are granted additional legal protection in the form of a guardian (curator), and additionally a criminal action (actio poenalis), a presumable actio popularis, could be brought against the person who duped a minor in order to play upon their susceptibilities or naiveté. On the grounds of this law, further praetorian remedies were made eligible against the duper, with two different options: the one was exceptio, applicable in case of being sued for completion by the other party, whereas the other was in integrum restitutio, available in case of apparent damage of the minor in the absence of any other remedies, which practically referred to an after-completion phase of the contract in question.

This short paper is aiming to present lex Laetoria not from a scientific, but rather from an educational aspect, trying to outline some general difficulties of legal education, and many of the challenges realted to this particular legislative measure in Roman law. Through the presentation of a classical case, the case-based approach of Roman jurists could also be presented via this act, and the extensions carried out in praetorian edict.

The working paper is available for download here.

A Magyar Királyság és a Habsburg-ház közötti 16-17. századi közjogi viszony tárgyalása tekintetében a hazai jogtörténetírásban szinte kizárólag „Bécs” és az ún. „osztrák ág” kerül szóba, miközben „Madrid” és az ún. „spanyol ág” szinte teljességgel kimaradnak. Pedig a dinasztia „spanyol ága” jóval nagyobb befolyást gyakorolt a korabeli közép-európai folyamatokra, mint azt a hazai irodalom eddig állította. Még számos olyan kérdés van, mint például a trónbetöltés rendjének „spanyol szálai”, amelyek mind a mai napig feltáratlanok. Ebben a tanulmányban egy spanyol adomány, III. Fülöp spanyol király végrendelete, egy a „két ág” között kelt örökösödési szerződés, valamint a Pragmatica Sanctio közötti összefüggéseket vizsgálom az eredeti források tükrében.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Hogyan mérhető fel valakinek a vagyona? Miért akarjuk egyáltalán felmérni valakinek a vagyonát? Miért akarjuk felmérni egy vállalat vagyonát? Mennyiben és miért térnek el az egyes gazdasági, társadalmi szereplők céljai egy ilyen felméréskor? Hogyan teszi közzé egy gazdasági társaság évente az éves pénzügyi beszámolóit? Mik azok az elemek, amik az ő döntéseiktől függnek, amik miatt az egyes vállalatok adatai csak nehezen lesznek összehasonlíthatók? Mindenekelőtt: hogyan mérik a vállalatok a vagyonuk értékét ezekben a jelentésekben? Hogyan olvashatóak ezek a meglehetősen bonyolult adatsorok? (Az írás Szalai Ákos: Közgazdaságtani fogalmak és módszerek jogászoknak. Nr. 2019/09. közvetlen folytatása – annak 13. fejezeteként készült. De jelen formájában az annak fejezeteire való hivatkozásoktól megtisztított, önmagában is megálló szöveg.)

A műhelytanulmány letölthető innen.