Miksa főherceg és Mária infánsnő frigye (1548) az első állomása volt annak a 17. század második feléig (1666) kitartó házasság sorozatnak, amely Bécs és Madrid között szorosra fűzte a politikai együttműködést. A 16. század derekán lezajlott „osztozkodás” ellenére mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai- és a hadi egymásrautaltság, a török és francia kérdés, a katolikus-protestáns ellentétek, továbbá a spanyol trónbetöltés rendje és gyermekáldás alakulása a spanyol ágban az egész 16–17. században viszonylag nagy állandóságot mutató tényezők voltak. Az irodalomban általában vallott és bevett álláspontot – miszerint két, egymástól teljesen független, önálló ágról lehet beszélni – némileg árnyalja a családi összeköttetések intenzivitása és a politikai – sokszor személyes jellegű – együttműködés, mint például a főhercegi pár spanyolországi kormányzósága. Amint az kimutatható, a család ilyetén kötődése a Spanyol Monarchiához a magyar alkotmányfejlődésre is hatással volt. Ezek tükrében a „spanyol” és az „osztrák” jelzőket nyugodtan idéző vagy zárójelbe lehetne tenni. Egy Habsburg-ház, két monarchia…

A műhelytanulmány letölthető innen.

A lex Laetoria primér forrásai között Tabula Heracleensis, másként lex Iulia municipalis (vö. FIRA I, 112), a Codex Theodosianus egy textusa (C. Th. 8, 12, 2), tovább a BGU II 378 és a BGU II 611, valamint a P. Oxy. X, 1274 és XVII, 2111 papiruszok szövegei bírnak különös jelentőséggel. Az utóbbi két papirusz vizsgálata a romanista szakirodalomra nem jellemző, egyedül Yan Thomas foglalkozott velük, ő is kizárólag a törvény elnevezésének kérdésével összefüggésben.

A jelen tanulmányban vizsgált P. Oxy. X, 1274 szövege kapcsán érdekes kérdés, hogy a BGU II 378 szövegéhez hasonlóan rekonstruálható-e egy olyan konkrét, egyedi eset, amelynek keretében a lex Laetoriára hivatkozás döntő fontosságú. A papirusz szövege egy özvegyasszony beleegyező nyilatkozatát tartalmazza, amely alapján a dokumentumban megjelölt képviselő az illetékes alexandriai hatóság előtt eljárhat az özvegy, valamint neki az örökhagyóval közös fia mint az örökhagyó örököse nevében. A lex Laetoria említése az örökös kapcsán jelenik meg a szövegben: a törvény hatálya kiterjed az örökösre. A tanulmányban vizsgált kérdés az, hogy ennek a hagyatéki leltár összeállítása, illetve a hagyatéki vagyon értékének megállapítása szempontjából volt-e jelentősége.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány célja, hogy vázlatosan bemutassa a közigazgatási perjog egyes jogintézményeit a hatékonyság szempontjából. Így szól a közigazgatási perjog egységességéről, a közigazgatási jogvitáról, a bíróság döntéshozatali lehetőségeiről ehhez kapcsolódva a mintaperekről. A tanulmány a hatékonyságot szolgáló egyes konkrét jogintézmények közül érinti az az azonnali jogvédelmet és a teljesítési bírságot.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Hegyi-Karabahban idén szeptemberben fellángoltak a harcok. A konfliktus gyökerei az 1990-es, sőt, az 1920-as évekre tekintenek vissza. A hírekben megjelentek szerint felvetődött háborús bűncselekmények gyanúja: egy videófelvétel tanúsága szerint azeri katonák kivégeztek két, katonai egyenruhás örmény férfit.^[1] A nemzetközi jog szabályai szerint a konfliktus okától és az agresszor fél kilététől függetlenül a harcok során a hadijogi szabályokat minden félnek be kell tartania. Fegyvertelen emberek megölése tilos, háborús bűncselekményt valósíthat meg. Az Európa Tanács vizsgálja a történteket emberi jogi visszaélések miatt. A konfliktussal kapcsolatos magyar hivatalos álláspont Azerbajdzsán területi integritását hangsúlyozza, mely következetes folytatása az 1990-es évek elején képviselt magyar álláspontnak és megfelel a nemzetközi jog általános alapelveinek.

 A műhelytanulmány letölthető innen.

^[1] https://www.bbc.com/news/world-europe-54645254 magyar hírekbe átvette pl: https://index.hu/kulfold/2020/10/24/hegyi-karabah_video_kivegzes/