Skip to main content

Katarina Krasić: The Legal and Philosophical Criteria of Personality of the Human Embryo and Fetus. Nr. 2023/4.

There is no consensus at the European level on the nature and status of the human embryo and fetus and there is no legal definition of the beginning of life. In order to determine the legal status of human embryo and fetus, it is necessary to analyse a series of a previous legal, social and philosophical-anthropological questions, such as the concept of a man, human nature and person. The paper aims to offer a more detailed picture of a mentioned philosophical concepts and relate them to the moral and legal status of the human embryo and fetus. The conclusion is drawn as to whether the human embryo and fetus is a legal subject.

The working paper is available for download here.

  • Hits: 781

Wágner Tamás Zoltán: Globális minimumadó: Ellenállni vagy alkalmazkodni? Nr. 2023/03.

Napjainkban a multinacionális vállalatok adóelkerülési gyakorlatai elleni fellépés vonatkozásában széles egyetértés alakult ki az országok között, melyet jól jellemez az OECD keretein belül megszületett globális minimumadó. A kezdeményezés, melyhez 2021 nyarán több mint 130 ország csatlakozott, leegyszerűsítve azt célozza, hogy a multinacionális vállalatok minden nyereségük után megfizessenek egy minimum adószintet minden joghatóságban, ahol leányvállalattal vagy telephellyel rendelkeznek. Habár a globális minimumadó koncepciója 2019-ben eredetileg francia-német kezdeményezésre született meg, a Biden adminisztráció hamar magáévá tette és élére állt a kezdeményezésnek.[1] Éppen ezért – a széles nemzetközi összefogás dacára – azt mondhatjuk, hogy erőteljes amerikai nyomásgyakorlás kísérte a globális minimumadó mielőbbi bevezetését, amelyet ennek ellenére mégsem az USA, hanem az Európai Unió vezetett be elsőként, még 2022 végén.[2] Noha a globális minimumadó alapvetően erős támogatottságot élvezett, meg kell jegyeznünk azt is, hogy az alacsony társasági adókulcsokat alkalmazó országok (pl: Írország, Magyarország, Liechtenstein) kezdetben élesen kritizálták a koncepciót, mivel attól tartottak, hogy elveszítik a versenyképességüket és kevésbé lesznek vonzóak a külföldi befektetők számára. Ehhez kapcsolódóan azt is sérelmezték, hogy a globális minimumadó bevezetése korlátozná az adópolitikájukat, hiszen lényegében véve a társasági adókulcsuk emelésére kényszerítené őket: hiába alkalmaznának alacsonyabb adókulcsokat, a különbözetet más államok úgyis beszednék. Nem véletlen tehát, hogy a globális minimumadó kapcsán kemény viták folytak és az alacsony adókulcsokat alkalmazó országok mindent megtettek annak érdekében, hogy minél több adónemet lehessen beszámítani az effektív adóterhelésbe, elkerülve ezzel a tényleges adóemelést. Jelen tanulmány[3] keretében elsőként röviden a globális minimumadó adópolitikai hátterével, valamint az erőteljes amerikai támogatottság kérdésével foglalkozunk. Ezt követően, a tanulmány második felében, a globális minimumadóra vonatkozó szabályozás ismertetését követően a magyar álláspontot vizsgáljuk meg annak uniós implementációja kapcsán. Ennek kapcsán látni fogjuk, hogy a kezdeti merev elutasítást fokozatosan felváltotta a kompromisszum keresése: hogyan lehet úgy bevezetni a globális minimumadót, hogy az tényleges adóemeléssel ne járjon. A magyar álláspont megváltozásában döntő szerepe volt az erős nemzetközi támogatottságnak (pl: a végén már csak lényegében véve egyedül Magyarország ellenezte az EU-ban a bizottsági javaslatot), továbbá az elutasításból fakadó elszigetelődés és reputációvesztés kockázatának (pl: Magyarország nagyon könnyen egy platformon találhatta volna magát az adóparadicsomokkal). Összességében véve a tanulmány arra kíván rávilágítani, hogy a globális minimumadó a kezdeti félelmek ellenére nem jár Magyarország számára tényleges adóemeléssel és a nyílt elutasítás helyett célszerűbb azt a stratégiát követni, amely a szabályozásban rejlő „kiskapuk” igénybevételével biztosítja a tagállami versenyképesség fennmaradását.

 A műhelytanulmány elérhető innen.

[1] Bagdi Lajos: „Game over” – Megszületett a döntés a globális minimumadó bevezetéséről (1. rész). Adó Online, 2022. december 19. https://ado.hu/ado/game-over-megszuletett-a-dontes-a-globalis-minimumado-bevezeteserol-1-resz/.

[2] A Tanács 2022/2523/EU irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról. HL L 328., 2022.12.22., 1—58. o.

[3] A tanulmány a Young Leaders Fellowship Found – Fiatal Vezetők Ösztöndíja Alapítvány által támogatott tevékenység keretében jött létre.

  • Hits: 623

Darai Péter: Variációk egy témára – az adóhatóság által előterjesztett azonnali jogvédelem a kúriai felülvizsgálati eljárásban. Nr. 2023/2.

Jelen dolgozat a joggyakorlatból meríti témáját, mely a Kúria előtti felülvizsgálati eljárás során előterjesztett alperesi azonnali jogvédelem iránti kérelem, valamint az elsőfokú bíróság által elrendelt új eljárás relációjában jelenik meg. A kérdéskört kifejezetten az adóhatóság – mint nevesített közigazgatási szerv – oldaláról és a rá irányadó normatív szabályok alapján vizsgálom. A „miértre” a válasz a közigazgatási eljárás, valamint az adóeljárás viszonyában érvényesülő lex specialis derogat generali alapelvben keresendő. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 8. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében az Ákr. hatálya nem terjed ki az adó-, valamint a vámigazgatási eljárásra. Az Ákr. adóeljárásban való alkalmazhatósága kizártságának hátránya a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdésének b) pontja ismeretében (megismételt eljárás) válhat nyilvánvalóvá. A Kp. 97. § (3) bekezdése értelmében a közigazgatási szervnek a jogerős határozatban megállapított, ennek hiányában a jogszabályban meghatározott határidőn belül kell a megismételt eljárást lefolytatnia vagy a közigazgatási cselekményt megvalósítania. Fentiek azt jelentik, hogy az ítélet szerint – a törvényes határidőn belül – a közigazgatási szerv az új eljárást le kell, hogy folytassa, legalábbis azt el kell rendelnie.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 889

Dávid Dorottya Éva: Ptk. 6:142. § mint lex imperfecta? Nr. 2023/1.

„A jogi felelősség középpontjába minden vonatkozásban az embert - az okfolyamatnak a kártérítéssel befolyásolható mozzanatát - lehet helyezni.” – mutat rá Eörsi Gyula[1]. Marton pedig meghatározza[2], hogy a felelősség a kötelezett nem teljesítése esetére kilátásba helyezett szankció, tehát nem létezhet felelősség kötelem megsértése nélkül.

Büntetőeljárásban való tolmácsolás, beszerzési szerződések fordítása, hitelszerződések blattolása – ezek a példák mind komoly, szaktudást igénylő feladatok. Ennek ellenére a gyakorlatban elenyésző a szaktudás megjelenése. Ezt erősíti a felelősségre vonás hiánya is. Semmilyen jellegű következménnyel nem járt, amikor egy interjúalanyom a kihallgatás során azt közvetítette a tanúnak, hogy gyanúsítottként hallgatják ki. A rendőr ismerte ezeket a szavakat angol nyelven, ezért tisztázta a helyzetet a tanúval. A szóban forgó tolmács elnézést kért és azóta is visszahívják arra a rendőrségre tolmácsolni, semmilyen következménnyel nem járt a tévedése.

 A műhelytanulmány letölthető innen.

[1] Eörsi Gyula: A jogi felelősség alapproblémái. A polgári jogi felelősség. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1961. 403.

[2] Marton Géza: A polgári jogi felelősség. Budapest, 1993. 11. és 13. pont

  • Hits: 1186