Skip to main content

Sándor Lénárd: Emberi jogok a beruházásvédelem rendszerében. Nr. 2015/16.

Sokak szemében a nemzetközi jog elmúlt évszázadban elkönyvelhetett legnagyobb sikertörténetét a beruházásvédelmi szerződéses rendszer életre hívása, illetve ezzel együtt a nemzetközi beruházásvédelmi egyezmények népszerűvé válása, és elterjedése jelenti. Álláspontjuk alátámasztásául arra hivatkoznak, hogy az elmúlt negyed évszázadban mind számarányukat, mind pedig az általuk közvetített tőkeimport nagyságát tekintve a beruházásvédelmi egyezmények robbanásszerű növekedésnek indultak. A világgazdaságban folyamatosan bővül az általuk szabályozott gazdasági-üzleti tevékenységek aránya, illetve ezzel egyidejűleg fokozatosan tágul a beruházás azon fogalma is, amelynek védelmet nyújtanak. Népszerűségük egyik legfőbb oka, hogy számos olyan nemzetközi jogi megoldást kínálnak a tőkéjüket exportáló, beruházó vállalatok számára, amelyek minimalizálják, vagy legalábbis nagymértékben csökkentik az idegen állam jogi ismeretlen környezetéből és kevésbé kiszámítható közhatalmi intézkedéseiből fakadó üzleti kockázatokat. A beruházásvédelmi egyezményekben kínált jogi eszköztár erősödése szorosan illeszkedik az elmúlt negyven év világgazdaság globalizálódásaként is ismert folyamatához, amely folyamatosan bontja le mind az áruk, és szolgáltatások, mind pedig a tőke országhatárokon átívelő szabad áramlása előtt tornyosuló akadályokat. A legutóbbi évek során azonban nemcsak a beruházásokat védelmező szerződések, hanem e szerződések alapján a nemzetközi vitarendező fórumok előtt megindított jogviták száma is látványosan megsokszorozódott. E jogvitákban pedig a beruházásvédelmi szerződések rendelkezései alapján a beruházók szerződésszegésre hivatkozással közvetlenül lépnek fel azokkal az államokkal szemben, amelyek jogszabályainak, vagy közpolitikáinak, közhatalmi intézkedéseinek módosítása érinti a beruházó üzletvitelét, üzleti érdekeit. E jogviták közelebbi vizsgálata alapján számos szerző arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenkor beruházásvédelmi szerződéses rendszerének legitimációja meggyengült. 

Milyen keretet kínál a nemzetközi jog a beruházások védelméhez? A nemzetközi szerződések tipikusan mely szabályait tekintik irányadónak a jogviták megítélése során? Vajon a nemzetközi jog mely más szabályai lehetnek irányadóak a jogviták méltányos megítéléséhez? A kritikák tükrében milyen módosítási javaslatok fogalmazhatók meg? Jelen tanulmány a nemzetközi jog ezen időszerű kérdéseire keresi választ. Különösen azt a kérdést vizsgálja, hogy a beruházásvédelmi egyezmények értelmezése során milyen szerepet játszhatnak a nemzetközi emberi jogi követelmények. A tanulmány elsőként rövid áttekintést nyújt a beruházásvédelmi jog megjelenéséről és történelmi fejlődéséről (I.). Ezt követően a tanulmány felvázolja a beruházásvédelmi jog jelenlegi rendszerét (II.). Végül a tanulmány megvizsgálja a beruházásvédelem jelenkori rendszerének főbb kihívásait, illetve választ keres arra, mely értelmezési és jogalkotási újítások nyújthatnak méltányos választ a jelenkor kihívásaira (III.). A tanulmány célja, hogy konkrét esetek bemutatásán keresztül, valamint megítélésük során irányadó nemzetközi jogi szabályok rendszerezésével és elemzésével egy átfogó képet vázoljon a beruházásvédelmi jog, illetve a nemzetközi védelmet élvező emberi jogok egyes összefüggéseiről. Jelen tanulmány a beruházásvédelmi jogi nemzetközi emberi jogi szempontjainak elemzésével kíván hozzájárulni a beruházásvédelmi jog reformját érintő közéleti vitához.

pdfA műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 3910