Skip to main content

Réka Somssich - Ákos Szalai: Economic analysis of preliminary references: propositions and hypothesises. Nr. 2022/5.

Applying the positive approach to the economic analysis of law, the paper addresses the question of when it is more likely to have a preliminary ruling procedure initiated – in which cases the actors of a national procedure (judges, litigants, their lawyers) have more incentives to initiate the procedure or to propose the initiation of it. Based on this analysis, 10 propositions are formulated and transformed into hypotheses. According to our testable hypotheses more references are made in lawsuits

  • where judges (a) expect to hear more of the same cases in the future; (b) believe that it is more difficult to get an alternative help for the interpretation of EU law; (c) expect the ECJ to take a decision more quickly; (d) expect more precise guidelines from the ECJ;
  • where there is no established national case law;
  • after a government change;
  • where new EU law provisions must be interpreted;
  • where the parties proposing the initiation (a) have higher stakes (especially the monetary value) in the given lawsuit; (b) use more resources (present more evidence); (c) have several similar cases; (d) believe that alternative enforcement of EU law (e.g. through an infringement procedure) is more difficult or would bring less benefit (e.g. because it is more important for him or her to be personally involved in the litigation); (e) have greater wealth;
  • where many other clients' similar cases can be closed or simplified due to this procedure.

The working paper is available for download here.

  • Hits: 1481

Firniksz Judit: Gun-jumping: a fúziós tranzakciókhoz kapcsolódóan megvalósuló információcsere versenyjogi kérdései. Nr. 2022/4.

A versenyjogi megfelelés kitüntetett szerepet játszik az információcsere. A digitalizációs folyamatok nyomán robbanásszerűen megnőtt az elérhető adatok és információk köre és száma, és minden korábbinál könnyebbé vált azok hozzáférhetősége: az információcsere is teljesen új dimenziót öltött.

Számos esetben, így különösen a fúziós tranzakciók tervezése, előkészítése és megvalósítása során a gyakorlatban nehéz meghúzni a határvonalat, mikor ölt az információcsere olyan mértéket, amely versenyjogi szempontból már aggályosnak tekinthető. A Horizontális Iránymutatás felülvizsgálata szintén rávilágít a probléma aktualitására, melyet a tanulmány - a pre-merger időszak gyakorlatban visszatérő kérdései mentén - a fúziós compliance problémák rendszerében tárgyal.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1743

Butor Gábor: Az építési telek fogalom meghatározásának kérdései az általános forgalmi adózás területén. Nr. 2022/3.

Az általános forgalmi adózás területén az építési telek értékesítésére az egyéb ingatlan értékesítésektől számottevően eltérő szabályozási rezsim vonatkozik, mégis a gyakorlatban jelentős számban merülnek fel olyan esetek, amikor az építési telek fogalmának meghatározása (ideértve különösen az építési telek építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlantól történő elhatárolását) és ezáltal az ügylet helyes adózási következményeinek megállapítása problémát jelent az adóalanyok számára. Az értelmezést nehezíti, hogy az uniós jog a hazai jogalkotó számára – bizonyos korlátok között – szabad kezet biztosít, ezáltal az Európai Bíróság döntései kevés szempontot tartalmaznak az építési telek általános forgalmi adó törvény szerinti fogalmának egyes elemei vonatkozásában. A jelen tanulmány az építési telek uniós jogban, valamint a hazai jogban szereplő fogalmának, illetve az egyes, meghatározó jelentőségű fogalmi elemek kapcsán kialakult hatósági és bírósági joggyakorlat bemutatását célozza.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1638

Tahyné Kovács Ágnes: A biotechnológia jogi szabályozásáról. Nr. 2022/2.

A tanulmány a környezetjog és agrárjog szabályozási metszetében elhelyezkedő génmódosított szervezetek szabad környezetben való alkalmazásának jogi helyzetére világít rá az Európai Unióban. Bemutatja azok megjelenését, a jogi szabályozást megalapozó és kiváltó eseményeket és hatásokat. Rövid áttekintést nyújt a szabályozás ívéről, valamint az Európai Unió Bíróságának vonatkozó jelentősebb döntéseiről A tanulmány lezárása egy jövőbe mutató, tovább-szabályozási kérdésről tudósít, a biotechnológiai legújabb kutatások eredményei okán, amely az Európai Unió elkövetkező két évében szabályozási stratégiai állásfoglalásra vár.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1704

Nagy Attila: A büntetőeljárásban tett tanúvallomásra ható tényezők. Nr. 2022/1.

A bizonyítékok szabad mérlegelésének elve miatt az egyes bizonyítási eszközök között, azok "bizonyító ereje" tekintetében nem állítható fel hierarchia, minden egyes büntetőeljárás során eltérő lehet a jelentőségük. Ennek ellenére az megállapítható, hogy a bizonyítási eljárások során a legnagyobb szerepet a tanúvallomás tölti be. Ugyanakkor a büntetőeljárás során a tanúvallomás bizonyítékként történő értékelése sokszor nehézséget okoz. Ennek okai lehetnek a tanú pszichikai adottságai, illetve tulajdonságai, a büntetőeljárás rá gyakorolt hatása, valamint a hatóságok (bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) eljáró tagjának fellépése, taktikái és módszerei. A tanulmány a lényegi elemek megragadásával arra kíván rámutatni, hogy milyen hatások befolyásolhatják a tanúvallomásokat és azokat a büntetőeljárás során miként lehet értékelni.

A műhelytanulmány letölthető innen.

  • Hits: 1745