Az EU versenyjogi szabályainak megsértéséből eredő fogyasztói károk magánjogi úton való megtérítése az elmúlt években a viták homlokterében áll. A vita közelmúltbeli fontos kérdésévél vált az, hogy a köz- és magánszféra kikényszerítési erőfeszítéseinek keveredése javíthatja-e a fogyasztók kártalanításának hatékonyságát.

Magyarországon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jogának megsértése miatti fogyasztói kártalanítást szorgalmazza a Gazdasági Versenyhivatal, amely jelentős eredményeket ért el a fogyasztók közvetlen javára e tekintetben.

Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, hogy az ún. addiktív (addictive by design) sötét mintázatok („ASM”) jogellenesnek tekinthetők-e a magyar polgári jog rendszerében, és jogalapot jelenthetnek-e a fogyasztók vagyoni vagy nem vagyoni kárainak megtérítéséhez.

A hiper-lebilincselő sötét mintázat1 egy addiktív kialakítású digitális interfész: a big data és egy vagy több viselkedési jellemző elemzése segítségével több időt töltenek a felhasználók a szolgáltatással való interakcióval. A túlzottan lebilincselő sötét mintázatok az ún. hypernudge formái, és rendkívül elterjedtek az interneten, különösen a tartalommegosztó platformokon. Lényegük, hogy kiaknázzák a dopamin ciklust, csökkentik a felhasználók autonómiáját, amelynek következtében további (elsősorban mentális) egészségkárosító hatásokkal járhatnak.

Jelen tanulmányban az ASM-ket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv szerint (i) meg nem engedett befolyásolásként, vagy (ii) az 5. cikk szerinti általános teszt alapján jogellenes magatartásként veszem figyelembe.

A műhelytanulmány letölthető innen.