Az Alaptörvény a rendszerváltozás, a magyar alkotmányos hagyomány, a magyar alkotmányjogi szabályozás és a magyar jogalkalmazói gyakorlat közös, szimbolikus, normatív és politikai metszéspontjában jelent meg alig több mint öt évvel ezelőtt. . Ha tehát az állam – a magyar állam – és a közigazgatás – a magyar állami hatalomgyakorlás – alaptörvényi megjelenését kívánjuk bemutatni, akkor több szempontot kell szemünk előtt tartanunk (normatív, szociológiai, történeti). A többszempontú megközelítés arra enged következtetni, hogy államtudományi – és talán természetjogi értelemben is – az Alaptörvénnyel valósul meg, de legalábbis ekkor fejeződik be a rendszerváltozás.

A műhelytanulmány letölthető innen.

2014 a választások éve volt Magyarországon. A rendszerváltás óta nem fordult elő ugyanis olyan, hogy egy naptári éven belül három különböző országos szintű választást tartottak volna hazánkban. Az Alaptörvény elfogadása egyértelműen szükségessé tette – annak ellenére, hogy az Alaptörvény nem tartalmaz a parlament létszámára vonatkozó szabályt – új választási törvény megalkotását. A gyökeresen átalakított parlamenti választási szabályok szerint megtartott országgyűlési választásokkal szemben azonban a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övt.) módosítását az Alaptörvény hatályba lépése nem indokolta. Ennek ellenére 2014-ben az újonnan megalakuló Országgyűlés egyik első lépéseként jelentős mértékben módosította az Övt.-t, elsősorban annak a fővárosi közgyűlés megválasztására vonatkozó szabályait, amivel szemben számos szakmai, illetve politikai kritika fogalmazódott meg.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A műhelytanulmány a híres Volkswagen ügyet dolgozza fel.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Jelen írás arra vállalkozik, hogy értékelje az Alkotmánybíróság új hatáskörének, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a szerinti „valódi“ alkotmányjogi panasznak az intézményi jelentőségét, valamint a bevezetése óta eltelt néhány éves alkotmánybírósági gyakorlatot. Ennek keretében a dolgozat négy tézisszerűen megfogalmazott kijelentés köré szerveződik. A tanulmány először azt járja körbe, hogy az Alaptörvénnyel létrejött új közjogi rendszer megváltoztatta az Alkotmánybíróságnak az államhatalmi ágak rendszerében betöltött szerepét, amelynek oka a valódi alkotmányjogi panasz bevezetése. Ezt követően a valódi alkotmányjogi panasz jellege mint utólagos, jogorvoslati jellegű mechanizmus kerül az elemzés homlokterébe. Következő szempontként a dolgozat amellett kíván érvelni, hogy az alkotmányjogi panasz bevezetésével egy új jogág körvonalai látszanak kirajzolódni: az alkotmány eljárásjogé.

És végül egy, az alkotmánybírósági döntésekben többféleképpen megfogalmazott tétel kerül a vizsgálat fókuszába, amely szerint az Alkotmánybíróság nem „szuperbíróság".

A műhelytanulmány letölthető innen.