A Citadella átfogó felújításához kapcsolódóan a városképet 1947 óta meghatározó Szabadság-szobor is restaurálásra került. A szobor talapzatát eredetileg elfoglaló szovjet katona helyét az átépítés nyomán egy kőkereszt foglalja el, új értelmezést adva az emlékműnek. A jelen írás a közterületen megjelenő, vallási vonatkozású jelképek néhány alkotmányjogi vonatkozását tárja fel.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A tanulmány bemutatja a magánjogi jogérvényesítés kialakulásának ívét az Európai Unióban egyes, válogatott eseteken keresztül. 

Az Európai Unió versenyjogának magánjogi úton történő érvényesítése – vagyis amikor a versenyszabályok megsértése miatt magánfelek peres úton követelnek elégtételt, tipikusan kártérítést – az elmúlt két évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül. A történet azonban nem két, három évtizede kezdődött, hanem az Európai Gazdasági Közösség alapításáig nyúlik vissza. Sőt, ahhoz, hogy megértsük a kifejlődését egészen a kezdetekig vissza kell nyúlnunk. Jelen tanulmányban tekintettel arra, hogy a kötet egyes tanulmányai a részkérdéseket részletesen elemzik, egy történeti áttekintést adunk a fejlődés ívéről, szubjektív, a károsulti nézőpontból bemutatva az egyes, kiválasztott ügyeket.

A műhelytanulmány letölthető innen.

A biztosítás jogintézménye a modern ipari társadalom kialakulásával párhuzamosan fejlődött, és szorosan összefonódott a veszélyes üzemek terjedésével, amelyek új, objektív alapú felelősségi formákat hívtak életre. A szavatossági (később felelősségi) biztosítás célja az volt, hogy az üzemek anyagi terheit enyhítse és a kockázatokat kiszámíthatóvá tegye, előmozdítva ezzel a gazdasági stabilitást és a károsultak hatékonyabb kielégítését. A tételes jog hiányában a gyakorlat alakította a biztosítási jogot, amely kezdetben csak szűk körben – jellemzően enyhe gondatlanságból eredő deliktuális károkra – nyújtott fedezetet. A kötelező felelősségbiztosítás eszméje éppen e hiányosságok és a társadalmi érdekek összehangolása miatt vetődött fel, de megvalósítása – politikai, gazdasági és szakmai okokból – sokáig váratott magára, amely hiányt a veszélyes üzemi felelősség területén egyéb biztosítási formák segítségével pótolták.

A műhelytanulmány letölthető innen.

Az Európai Unió Digitális szolgáltatásokról szóló rendelete (DSA) számos gondossági kötelezettséget vezet be az online platformok működésével kapcsolatban, különös tekintettel az ajánlórendszerek átláthatóságára. A tanulmány célja ezen kötelezettségek vizsgálata, különös hangsúlyt fektetve a DSA 27. cikkében foglalt fő paraméterekre. A szabályozás értelmezéséhez releváns szempontokat kínál a P2B rendelet és annak kiegészítő bizottsági iránymutatása is, amely részletesebb útmutatást ad az ajánlórendszerek működésének közlése kapcsán. A tanulmány elemzi a két rendelet közötti összefüggéseket, és értékeli, hogy a P2B előírásai miként segíthetik a DSA gyakorlati alkalmazását. Az átfedések és különbségek feltárása rávilágít a szabályozási koherencia fontosságára, valamint arra, hogy a platformszolgáltatók miként teljesíthetik az átláthatósági követelményeket a felhasználók érdekeinek védelme mellett.

A műhelytanulmány letölthető innen.